„A tehetség tevékenységben nyilvánul meg. Azt gondolom, nem tulajdonság, hanem fejlődési folyamat” – mondta el Kozma Szabolcs, a Pedagógiai Szakszolgálat tagintézmény-igazgatója, logopédus, gyógypedagógus.

– Ha gyermekünk tehetséggondozására gondolunk, leginkább szakkörök, különtanárok, -órák, sok gyakorlásra bíztatás jut eszünkbe. Elég lenne figyelnünk őt, játszani vele, lehetőséget biztosítani neki, hogy sok mindent kipróbáljon?

– Igen, akkor derülhet ki, miben jó gyermekünk, mit élvez, ha minél több dolgot kipróbálhat, minél több képességét próbára teheti. A tehetség tevékenységben nyilvánul meg. Bár ez vitatott kérdés, többekhez hasonlóan én is azt gondolom, hogy a tehetség nem tulajdonság, hanem fejlődési folyamat. Láthatjuk, hogy egy gyermek szépen zongorázik vagy matekversenyeket nyer. De mi vezetett ide? A tehetség azonosítása is vitatott kérdés. Teszteled vagy fejleszted? A szülőknek azt mindenképp javasolhatom, hogy lehetőség szerint biztosítsanak minél szélesebb repertoárt gyermeküknek különböző tevékenységek kipróbálásához és közben figyeljék őket. Így megtalálhatják, miben lehet kimagasló. Nem csak az iskolai tantárgyak számítanak. Ha valakinek jó a logikai gondolkodása, nem csak matematika szakkörre írathatjuk be, hanem mondjuk táblajáték-foglalkozásokra vihetjük. A mozgás, a művészetek is sokat segíthetnek abban, hogy ki-ki a legjobbat hozhassa ki magából.

– Ha kiderül, miben jó a gyermekünk, akkor főképp abban kell fejleszteni, vagy ügyelni kell arra, hogy minden iskolai tantárgyból jó jegye legyen? Amiben lemaradt társaitól, azzal is sokat kell foglalkoznia?

– Mindenkinek vannak erős és gyenge oldalai is. Nem csak az olvasás, az írás és a matematikatudás számít, hanem például az érzelmi intelligencia is. Általában arra figyelnek fel egy-egy diáknál, miben gyenge, azt pedig nem veszik észre, hogy másvalamiben kimagaslóan jó. Ha fejlesztjük abban, amiben jónak mutatkozik, azt élvezni fogja és ezáltal abban is előre fog lépni, amiben lemaradt. Ha segítjük tehetsége kibontakoztatását, annak transzferhatása van, más képességeire is kihat.

– Azt mondják, hogy aki valamiben látványosan lemarad az iskolában kortársaitól, az sokszor más területen kiemelkedően teljesít, teljesíthet. Ám ez sokszor ki sem derül…

– Gyakran ebben szakember segíthet. Előfordul, hogy magatartás-gondokra figyelnek fel az iskolában. Ilyenkor kreativitásmérést is végzünk, művészeti területeken figyeljük meg a tanulót. Komplex segítséget nyújthatunk, ahogy minden gyermek is komplex, összetett személyiség. Sokszor szorongás is állhat tanulási problémák hátterében. Ha például egy kisdiák beszédhibáját javítjuk, nő az önbizalma is és automatikusan jobb jegyeket szerezhet például matekból is.

– Rossz tanulóknak sokszor mozgásos fejlesztést javasolnak. Ez miért lehet jó?

– A mozgás a legősibb nyelve az emberiségnek. Érzelmeket, szükségleteket fejezhetünk ki vele, élhetünk meg általa. Egész személyiségünk fejlődésével összefügg. Ha mozgásos feladatokat, egyensúlyozását próbára tévő gyakorlatokat végezhet a gyermek, akkor nem csak motorikus, mozgásos, hanem szenzoros képességei is fejlődnek. Érzékszerveinek, észleléseinek összekapcsolása javulhat.

– Fontos tudatosítani a szülőkben, hogy minden gyermeknek más a fejlődési, érési üteme?

– Még két testvér fejlődési ütemét sem érdemes összehasonlítani. Szélsőséges eltérések lehetnek ugyanolyan korú diákok között is. Van, aki bizonyos téren gyorsabban, hamarabb, más területen viszont lassabban fejlődik, ahogy mondani szoktuk, van, amiben később érik meg. Minden gyermek egyéniség, ahogy mi, felnőttek sem vagyunk egyformák. Az iskolai rendszer hajlamos lehet egységes kabátot húzni azonos korú tanulókra. Akad, akire az szűk, másra bő lesz. Akinek biztosítják a tehetséggondozást abban, amiben jó, az motivált lesz arra is, hogy esetleges lemaradásait felzárkóztató foglalkozásokon csökkentse. (A témát hamarosan folytatjuk a tehetséggondozás és a digitális világ összefüggéseinek szakértői magyarázatával.)