Browsed by
Author: htlecso

Tisztelt Szülők!

Tisztelt Szülők!

Pedagógiai Szakszolgálatunk a többi köznevelési intézménnyel együtt 2021.03.08-tól előreláthatólag 04.07-ig áttér a digitális munkarendre. A szakértői vizsgálatok szünetelnek, az érintett szülőket telefonon fogjuk keresni! A többi szakfeladaton az előző évhez hasonlóan igyekszünk a digitális tér adta lehetőségeket maximálisan kihasználva biztosítani a fejlesztéseket, terápiákat. A honlapunkon (www.pedszakszolg-pannonhalma.hu) keresztül is tájékozódhatnak az aktuális helyzetről! Továbbra is számítunk az együttműködésükre! Tudjuk, hogy nehéz időszak áll előttünk, de most az egészség a legfontosabb! Vigyázzanak Magukra, jó egészséget kívánunk mindenkinek!
Tisztelettel:
Kozma Szabolcs
tagintézmény-vezető
Logopédia Európai Napja – online szakmai konferencia

Logopédia Európai Napja – online szakmai konferencia

Kedves Szülők és érdeklődő Pedagógus kollégák!

Pedagógiai Szakszolgálatunk a hagyományokhoz híven 2021-ben is csatlakozik a Logopédia Európai Napja rendezvénysorozathoz. Két helyszínen Pázmándfalun és Veszprémvarsányban az óvodapedagógusok részére tartunk interaktív zártkörű előadást Erdőző-Horváth Krisztina logopédus kolléganőmmel. Bakonyszentlászlón bemutatófoglalkozással és tájékoztató előadással várja az érdeklődő szülőket és óvodapedagógusokat Ress-Rásó Noémi logopédusunk. A járványügyi helyzet miatt csak korlátozott létszámban tudunk érdeklődőket fogadni!

A sorozat zárásaként a MLSZSZ által szervezett online konferencián a Tagintézményünk logopédiai munkáját mutathatom be a kőszegi program keretén belül. Természetesen a másik két program előadásait is szívből ajánlom Mindenkinek! A részvétel mindenki számára nyitott, ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A regisztrálásra 2021. március 1-ig ezen a linken keresztül van lehetőség.

Kozma Szabolcs
Tagintézmény-vezető

LOGOPÉDIA EURÓPAI NAPJA

A részletes programok ide kattintva tekinthetőek meg.

 

 

Jók, hasznosak a digitális kütyük, de szükség van a bütykölésre is

Jók, hasznosak a digitális kütyük, de szükség van a bütykölésre is

Annyit még nem változott a genetikai állományunk a digitalizáció hatására, hogy ne lenne szükség a tapintás, az egyensúly, a mozgásérzékelés gyakorlására – állítja a tehetséggondozással is foglalkozó Kozma Szabolcs logopédus, gyógypedagógus, a Pedagógiai Szakszolgálat tagintézmény-igazgatója.

– Már évtizedekkel ezelőtt használtam hasznos számítógépes programokat a munkám során, de a digitalizáció utóbbi években tapasztalható elterjedése a gyereknevelés szempontjából kontraproduktívvá vált, gyakran a kívánttal ellentétes hatást vált ki. A gyerekek a bennszülöttek, mi, felnőttek pedig bevándorlók vagyunk ebben a világban. Ők már belenőnek abba, amit mi olykor nehezen szokunk, tanulunk meg. Az biztos, hogy az internet túlzott használata más fontos dolgoktól vonja el a diákok figyelmét. A digitalizáció előnye, hogy például a hangfelismerés vizsgálatakor nemcsak a saját hangom és például a kulcscsomóm csörgetését alkalmazhatom, hanem egy olyan telefonos alkalmazást is, amely mindenféle hangot lejátszik. Hasonlóképpen a gyerekek számos programot maguk alkalmazhatnak tanuláskor. Ez motiválja is őket. Szeretnek egy-egy képre, helyes válaszra maguk rákattintani, ebben ügyesek, és így feladatvégzéskor önállósodnak. Ám hátrány, hogy emiatt sokat ülnek a gép előtt, keveset mozognak. Megnyerhetnek a számítógépen egy sportversenyt a legjobbak ellen, aztán felállnak az asztaltól, és egy labdát nem tudnak elkapni. Ez a fajta vizualizáció becsapja őket. Márpedig nemcsak a virtuális térhez, hanem a valósághoz, a hétköznapokhoz is tudniuk kell alkalmazkodni. Akkor is, ha például áramszünet van. Ha már az autókat robot vezeti, nem kell kézzel írni, alig kell beszélni, mozogni, éppen azokat a képességeinket veszítjük el, amiktől emberek lettünk. Mindezek a gondolkodást is fejlesztik.

A hirtelen gyakoribbá váló távoktatás, otthoni tanulás kihívás a szülőknek, olykor a gyerekeknek is.

– A tavalyi év során kiderült, hogy erre nem vagyunk eléggé felkészültek. A pedagógusok, a szülők, a gyerekek sem. Terheket rótt ez a hirtelen átállás mindenkire, és veszélyes, ha csak ezen a módon folyik az oktatás. A diákokra súlyos pszichés terhet ró, ha erősen lecsökkennek a társas kapcsolataik, ha azok csak az internetes lehetőségekre korlátozódnak. Pont az fokozódott az esetükben, amitől védeni akartuk őket. Nem szeretnénk, hogy túlságosan beszippantsa őket a virtuális világ, a digitalizáció. Szükségük van arra az élményre, amit a közvetlen találkozás ad, például a kortársaikkal. Másrészt a kényszerű távoktatás felgyorsította ezen a téren az oktatás minden szereplőjének tudás- és gyakorlatszerzését. Amire így szert tettünk, nem dobjuk a kukába, a továbbiakban is beépítjük a tanításba, a fejlesztésbe, a kapcsolattartásba. Számos téren növelheti a hatékonyságot.

A számítógépek révén sok minden megtanulható képek, filmek, szövegek, interaktív feladatok által. Ugyanakkor azt mondják, fontos a saját kézzel, érzékszervekkel végzett tevékenység, hogy kiderüljön, miben jó a gyerek, és meg is jegyezze a tanulandókat.

– A bütykölés, a manualitás, az érzékszervek bekapcsolása, összehangolása nagyon fontos a gyerekeknél. Annyit még nem változott a genetikai állományunk a digitalizáció hatására, hogy ne lenne szükség a tapintás, az egyensúly, a mozgásérzékelés gyakorlására. Ezek a legfontosabbak, ezek készítenek fel mindarra, ami kell az életünkhöz. A beszédtanulás is ezektől függ, ezekre épít, az érzelmi intellektus, a szociális kapcsolatok kialakítása szintén.

Az internet, a közösségi háló, mindaz, hogy többet látják a kortársaik tevékenységét és például sikereit, növeli a diákokban a túlzott feszültséget okozó teljesítménykényszert? A versengésnek így akár még több módja lehet. Ártalmas ez?

– Az internetre, a közösségi oldalakra felkerülő személyes tartalmak nem mindig igazak, gyakran megszépítik a valóságot. Önmagában nincs gond a posztolásokkal. A mérték számít. Egymás túllicitálása már nem verseny, hanem hivalkodás. Akinek rendben van az önértékelése, az nem másokhoz hasonlítja magát. A gyerekeknél, a nevelésben is ez a fontos, az, hogy önmagukhoz képest mennyit fejlődnek.

Azt mondják, a humor a nevelésben is jó eszköz. Játsszon néha a szülő a számítógépen is csemetéjével? Lájkolja gyermeke internetes posztjait?

– A humor mindennek az alapja. Kell hozzá kreativitás, hogy kitaláljuk a viccet, előzetes tudás, hogy megértsük, amit a másik mond, empátia, hogy ne bántsunk meg vele másokat, érzelmi intelligencia, hogy a másik szemszögéből is lássuk a világot. Mindez a gyerekeknél is nagyon fontos. Ha pedig a szülő néha játszik a gyerekével a számítógépen, azzal érezteti az elfogadást. Így érti meg a gondolatvilágát. Hallgassa meg azt a zenét, amit a csemetéje szeret, akkor is, ha nem tetszik neki! Így a fiatal tudja, nemcsak dirigálni akar neki. Nagyot nőhet a gyereke szemében az a szülő, aki például a diák egyik kedvenc tévé- vagy képregénysorozatából ismer néhány szereplőt, jelenetet. Ezáltal erősödhet köztük a kölcsönös elfogadás, többet segíthetik egymást. Ma már mi, felnőttek is gyakran kérünk segítséget például a mobiltelefon használatakor a gyerekektől.

Tehetséggondozás: mindenkinek vannak erős és gyenge oldalai is

Tehetséggondozás: mindenkinek vannak erős és gyenge oldalai is

„A tehetség tevékenységben nyilvánul meg. Azt gondolom, nem tulajdonság, hanem fejlődési folyamat” – mondta el Kozma Szabolcs, a Pedagógiai Szakszolgálat tagintézmény-igazgatója, logopédus, gyógypedagógus.

– Ha gyermekünk tehetséggondozására gondolunk, leginkább szakkörök, különtanárok, -órák, sok gyakorlásra bíztatás jut eszünkbe. Elég lenne figyelnünk őt, játszani vele, lehetőséget biztosítani neki, hogy sok mindent kipróbáljon?

– Igen, akkor derülhet ki, miben jó gyermekünk, mit élvez, ha minél több dolgot kipróbálhat, minél több képességét próbára teheti. A tehetség tevékenységben nyilvánul meg. Bár ez vitatott kérdés, többekhez hasonlóan én is azt gondolom, hogy a tehetség nem tulajdonság, hanem fejlődési folyamat. Láthatjuk, hogy egy gyermek szépen zongorázik vagy matekversenyeket nyer. De mi vezetett ide? A tehetség azonosítása is vitatott kérdés. Teszteled vagy fejleszted? A szülőknek azt mindenképp javasolhatom, hogy lehetőség szerint biztosítsanak minél szélesebb repertoárt gyermeküknek különböző tevékenységek kipróbálásához és közben figyeljék őket. Így megtalálhatják, miben lehet kimagasló. Nem csak az iskolai tantárgyak számítanak. Ha valakinek jó a logikai gondolkodása, nem csak matematika szakkörre írathatjuk be, hanem mondjuk táblajáték-foglalkozásokra vihetjük. A mozgás, a művészetek is sokat segíthetnek abban, hogy ki-ki a legjobbat hozhassa ki magából.

– Ha kiderül, miben jó a gyermekünk, akkor főképp abban kell fejleszteni, vagy ügyelni kell arra, hogy minden iskolai tantárgyból jó jegye legyen? Amiben lemaradt társaitól, azzal is sokat kell foglalkoznia?

– Mindenkinek vannak erős és gyenge oldalai is. Nem csak az olvasás, az írás és a matematikatudás számít, hanem például az érzelmi intelligencia is. Általában arra figyelnek fel egy-egy diáknál, miben gyenge, azt pedig nem veszik észre, hogy másvalamiben kimagaslóan jó. Ha fejlesztjük abban, amiben jónak mutatkozik, azt élvezni fogja és ezáltal abban is előre fog lépni, amiben lemaradt. Ha segítjük tehetsége kibontakoztatását, annak transzferhatása van, más képességeire is kihat.

Kozma Szabolcs Fotó: Pedagógiai Szakszolgálat

– Azt mondják, hogy aki valamiben látványosan lemarad az iskolában kortársaitól, az sokszor más területen kiemelkedően teljesít, teljesíthet. Ám ez sokszor ki sem derül…

– Gyakran ebben szakember segíthet. Előfordul, hogy magatartás-gondokra figyelnek fel az iskolában. Ilyenkor kreativitásmérést is végzünk, művészeti területeken figyeljük meg a tanulót. Komplex segítséget nyújthatunk, ahogy minden gyermek is komplex, összetett személyiség. Sokszor szorongás is állhat tanulási problémák hátterében. Ha például egy kisdiák beszédhibáját javítjuk, nő az önbizalma is és automatikusan jobb jegyeket szerezhet például matekból is.

– Rossz tanulóknak sokszor mozgásos fejlesztést javasolnak. Ez miért lehet jó?

– A mozgás a legősibb nyelve az emberiségnek. Érzelmeket, szükségleteket fejezhetünk ki vele, élhetünk meg általa. Egész személyiségünk fejlődésével összefügg. Ha mozgásos feladatokat, egyensúlyozását próbára tévő gyakorlatokat végezhet a gyermek, akkor nem csak motorikus, mozgásos, hanem szenzoros képességei is fejlődnek. Érzékszerveinek, észleléseinek összekapcsolása javulhat.

– Fontos tudatosítani a szülőkben, hogy minden gyermeknek más a fejlődési, érési üteme?

– Még két testvér fejlődési ütemét sem érdemes összehasonlítani. Szélsőséges eltérések lehetnek ugyanolyan korú diákok között is. Van, aki bizonyos téren gyorsabban, hamarabb, más területen viszont lassabban fejlődik, ahogy mondani szoktuk, van, amiben később érik meg. Minden gyermek egyéniség, ahogy mi, felnőttek sem vagyunk egyformák. Az iskolai rendszer hajlamos lehet egységes kabátot húzni azonos korú tanulókra. Akad, akire az szűk, másra bő lesz. Akinek biztosítják a tehetséggondozást abban, amiben jó, az motivált lesz arra is, hogy esetleges lemaradásait felzárkóztató foglalkozásokon csökkentse. (A témát hamarosan folytatjuk a tehetséggondozás és a digitális világ összefüggéseinek szakértői magyarázatával.)

A mozgás fontossága, szerepe az óvodás korban

A mozgás fontossága, szerepe az óvodás korban

Kedves Szülők!

Az óvodás kor 3-6 évesig terjedő időszaka rendkívül megalapozó gyermekük tanulási
képességeinek alakulásában. Ezért fontos, hogy a fő tevékenységi forma, a játék, annak
minden mozgásos, hangsúlyozom mozgásos formáját legyen lehetőségük gyakorolni. Nagyon
veszélyes a későbbiekre nézve, ha a hintázás, fára mászás, mászókázás, ugrálás, futkosás,
pörgés-forgás, bicajozás, labdázás helyett az elektromos kütyüket adjuk a kezükbe. Ide értem
a korlátlan, felügyelet nélküli tévé nézést is. Valóban sokkal kényelmesebb a szülőnek is ez a
fajta babysitter megoldás, hiszen csöndben van, lefoglalja magát, és a szülő is végezheti
mellette a háztartási munkát. De sajnos ez hamar megbosszulja magát. Saját gyermekünkkel
szúrunk ki. Már pedig mindenki okos, ügyes, rátermett, bátor, talpraesett gyermeket szeretne
nevelni. Olyant, aki könnyen megállja helyét az iskolában, önálló, életre való.

Minden tudás alapja a mozgás. A mozgásfejlődés és vele együtt az idegrendszer fejlődése
szigorú sorrend, hierarchia szerint valósul meg. Ha a mozgásfejlődésben kimaradnak egyes
lépések, lépcsőfokok, esetleg nincs elegendő idő, tér vagy lehetőség a gyakorlásra, akkor
hibák csúszhatnak a fejlődésbe. Az idegrendszer egyes területei alulszervezetté válnak,
bizonyos idegpályák nem járatódnak be, melynek következményei legtöbbször az iskolában
jelennek meg tanulási nehézség formájában. Ezért van fontos szerepe a prevenciónak.
Az egyensúlyfeladatok az agy két féltekéjének kapcsolatában, így a koncentrálásban is
segítenek. Egyik felelős a formafelismerésért, a másik a szövegértésért, egyik a térbeli
tájékozódásért, másik a beszédért. Az agyféltekék közötti kérges testen át – amely az
információkat továbbítja a két félteke között – rengeteg idegpályának kell bekötődnie a
megfelelő működéshez. Ha kimarad csecsemőkorban a négykézláb mászás, beszűkül ez a
kérges test, és nem lesz hely az idegpályáknak. Ezért hangsúlyozzuk a fejlesztő pedagógiában,
hogy vissza kell térni a természetes támaszgyakorlatokhoz (csúszás, kúszás, mászás
fejlesztéséhez), mert ez elengedhetetlen a két félteke megfelelő kommunikálásához.
Gondoljunk vissza a csecsemő 6-8 hónapos korára, mikor dobálni kezdi a játékait,
megszidjuk, holott örülni kéne, hiszen a fogó reflexet így írja fölül. A csipkedő, höcögtető,
dülöngéltető, forgató, pörgető népi gyermekmondóka a mozgásélmények tárházát adja – de
ma már az aggódó édesanya rászól az apára, ha játékból feldobja, netán pörgeti gyermekét.

– Mit tehetnek a szülők?

Hagyják a gyermekeket természet diktálta mozgások gyakorlásával felnőni. Bukfencezzenek,
pörögjenek a hegyoldalban, fussanak, ugorjanak árkot, másszanak fára, Tarzan módjára
lengjenek. Lehessen kötelezően sokat esni! Az önvédelem alapja az esés, ne sérelemként éljék
meg a gyerekek és ne bajként a felnőttek. Járjanak sokat a természetben, tapasztalják meg a
nagy kiterjedésű teret, ne csak a négy fal közé legyenek bezárva.

Végül is mindenki jót akar a gyerekének!
Tanuljon görkorcsolyázni, télen korcsolyázni, a kerékpározás előkészítéseként futóbiciklivel
gyakorolni az egyensúlyhelyzeteket! Menjünk gyalog haza, sétáljunk, levegőzzünk!
Egyensúlyozzunk a járda szélén! Rajzoljunk ugróiskolát krétával a járdára! Vegyünk pertli
gumit, ugráljunk rajta két szék között kifeszítve! A trambulin jótékony hatását, azt hiszem
nem kell bemutatni. Dobjunk célba! Az udvaron vödörbe, ládába kavicsot, botot dobálni jó
móka.

Higgyék el, a befektetett „munka” megtérül!
Kívánok hozzá sok türelmet, kitartást, együtt töltött boldog pillanatokat!

Takácsné Pektor Anikó
fejlesztő pedagógus

Az online előadás értékelése

Az online előadás értékelése

Tisztelt Szülők! Először is szeretnénk megköszönni, hogy ilyen sokan regisztráltak előadásunkra és utána kitöltötték az előadásunk értékelő kérdőívét. A beérkezett válaszokat kiértékeltük, és a legfontosabb eredményeket szeretnénk megosztani Önökkel.

A beérkezett válaszok

  • 87%-a szerint a regisztráció nagyon egyszerű volt,
  • 83%-a 5-ös osztályzatúra értékelte az előadást,
  • 90%-a úgy értékelte, hogy új információkkal szolgált számára az előadás
  • 90%-a újra szívesen részt venne hasonló előadáson,
  • alapján az alábbi témakörökről hallanának szívesen:

Gyermeknevelés, fejlesztés, iskolára felkeszülés otthon, gyógypedagógia, logopédia, neveléstanácsadás, szorongásos tünetek enyhítése kamaszkorban, SNI-s gyerekek fejlesztési lehetősége, magatartás problémák kezelése az óvodában.

A következő évben mindenképpen szervezünk előadásokat az Önök által fontosnak ítélt témákban. Kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag boldog új esztendőt kívánok a kollégáim és a magam nevében is mindannyiuknak:

Kozma Szabolcs
tagintézmény-igazgató